A szaploncai sírkert (Máramaros megye, Románia) sajátos arculatának története 1935-ben kezdődött, ekkor kerültek az első fából faragott, olajfestékkel díszített és a népköltészet naív írásaival ellátott keresztek a hantokra. Az azóta eltelt időben, mintegy 800 „vidám” fejfa és a hozzá tartozó felirat készült el. A tölgyfa keresztekre Stan Ioan Pătraş mester, majd halála után tanítványa folytatva a hagyományt, faragta/faragja az élet- vagy arcképet, majd az ún. élénk szaploncai kékkel festi azt meg.
Több cikk is megemlíti, hogy a temető felkerült az UNESCO a világörökségi listájára, ám ezt sajnos nem tudom megerősíteni. Bárhogyan kerestem én nem találtam meg a temetőt az UNESCO listáján. A félreértés oka az lehet, hogy Máramaros fatemplomai szerepelnek a világörökségi listán. És bár a temetőben áll egy 78 méter magas fatornyú templom, Szaplonca település és temploma neve nem szerepel Máramaros fatemplomai listáján.
https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ramaros_fatemplomai
A listától függetlenül érdemes ellátogatni a temetőbe, mely bepillantást nyújt a helyi közösség tagjainak életébe és halálába. A rigmusok és a képek együtt mutatják be az elhunytat és állítanak nekik örök emléket. Sajnos a sírkertben található fejfákat az időjárás folyamatosan rongálja, a régebbi síremlékek már komolyan károsodtak, megőrzésükre kevés lehetőség áll a temetőt fenntartó egyház rendelkezésére.
Itt nyugszom én idelenn
Pop George Ocuta a nevem
Amíg világomat éltem
Sok-sok disznyót megperzseltem
Rengeteg húst is megettem
Ez lehetett tán a vesztem.
Jó lett volna még pár év
Még egy kicsi öregség
De a halál nem hagyott
A föld alá parancsolt.
Életemnek búcsút mondtam
43 éves korban.
Nyugszom én idelenn
Stan George a nevem
Szegény élet, jött a vég
Semmivé lett mint a jég
Illés napján kapáltam
A villám erősebb volt nálam
Apám megharagudott
És anyám se nyughatott
Örökké megsiratott.
Fiatalon távoztam
19 ha voltam.
Sírfeliratok Forrása: http://cseke.atw.hu/kaland/kaland75-temeto.htm
A képeket köszönöm Andreának és az Internetnek.
