A Skogskyrkogården (svédül: erdei temető, kiejtve kb. szkúgszcsürkogóden) Stockholm Gamla Enskede nevű városrészében fekvő temető, mely 1994 óta világörökségi helyszín.

A Skogskyrkogården temetőt 1917 és 1920 között alakították ki egy erdőben Stockholmtól délre. Eredetileg egy 100 hektáros területet foglalt el egy fenyővel benőtt kavicsbányában majd 1940-ben kibővítették. Az 1914-ben kiírt nemzetközi pályázatot Erik Gunnar Asplund és Sigurd Lewerentz nyerte meg, akik számos épületet illesztettek a tervszerűen kialakított tájba. Nem a magasépítészet vagy a klasszikus tájrendezés módszereihez folyamodtak, hanem az ősi, északi temetkezési hagyományokból indultak ki. Az épületek közül figyelemre méltó az 1920-ban épült négyzet alaprajzú nyitott oszlopcsarnokos fakápolna, három ravatalozókápolnás krematórium és egy hatalmas magában álló kereszt.

A tervezőknek sikerült harmonikusan beleilleszteniük az építészeti elemeket a környezetbe, ennek köszönhetően világszerte nagy hatást gyakorolt az építészetre. Az északi táj középpontba állítása nagyszabású újításnak számított a 20. század elejének tájépítészetében.

A temetőt 1920-ban nyitották meg. 4600 méter hosszú kőfal veszi körbe, melyet 1923 és 1932 között építettek. (Összehasonlításképp: a Vatikánt körülvevő fal 3200 méter hosszú.)

A temető az év minden napján nyitva van. Nagyon sok érdeklődő tekinti meg a sírkertet, a látogatókat a temető tájékoztatókkal és szervezett sétákkal várja. Ugyanakkor, mivel évente kb. 2000 temetési szertartást végeznek itt, gyakran előfordul, hogy a kápolnák – a szertartás miatt – nem látogathatók.

A sírkert üzemeltetői nagyon komolyan odafigyelnek arra, hogy minden részlet illeszkedjen a temető szellemiségéhez. Meglepődve olvastam a temető honlapján azt a tájékoztatást, melyben tervezők figyelmét hívták fel arra, hogy hamarosan kültéri padok tervezésére és gyártására fognak pályázatot kiírni.
Vajon milyenek lettek az új, tájba illő, kényelmes padok?

Természetesen hírességek síremlékei is megtalálhatóak a sírkertben. Többek között Gréta Garbot és a tavaly, 28 éves korában elhunyt Avicii világhírű svéd DJ-t is a Skogskyrkogarden temetőben temették el.

A szaploncai sírkert (Máramaros megye, Románia) sajátos arculatának története 1935-ben kezdődött, ekkor kerültek az első fából faragott, olajfestékkel díszített és a népköltészet naív írásaival ellátott keresztek a hantokra. Az azóta eltelt időben, mintegy 800 „vidám” fejfa és a hozzá tartozó felirat készült el. A tölgyfa keresztekre Stan Ioan Pătraş mester, majd halála után tanítványa folytatva a hagyományt, faragta/faragja az élet- vagy arcképet, majd az ún. élénk szaploncai kékkel festi azt meg.

Több cikk is megemlíti, hogy a temető felkerült az UNESCO a világörökségi listájára, ám ezt sajnos nem tudom megerősíteni. Bárhogyan kerestem én nem találtam meg a temetőt az UNESCO listáján. A félreértés oka az lehet, hogy Máramaros fatemplomai szerepelnek a világörökségi listán. És bár a temetőben áll egy 78 méter magas fatornyú templom, Szaplonca település és temploma neve nem szerepel Máramaros fatemplomai listáján.

https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ramaros_fatemplomai

A listától függetlenül érdemes ellátogatni a temetőbe, mely bepillantást nyújt a helyi közösség tagjainak életébe és halálába. A rigmusok és a képek együtt mutatják be az elhunytat és állítanak nekik örök emléket. Sajnos a sírkertben található fejfákat az időjárás folyamatosan rongálja, a régebbi síremlékek már komolyan károsodtak, megőrzésükre kevés lehetőség áll a temetőt fenntartó egyház rendelkezésére.

 
 Itt nyugszom én idelenn
 Pop George Ocuta a nevem
 Amíg világomat éltem
 Sok-sok disznyót megperzseltem
 Rengeteg húst is megettem
 Ez lehetett tán a vesztem.
 Jó lett volna még pár év
 Még egy kicsi öregség
 De a halál nem hagyott
 A föld alá parancsolt.
 Életemnek búcsút mondtam
 43 éves korban. 

 
 Nyugszom én idelenn
 Stan George a nevem
 Szegény élet, jött a vég
 Semmivé lett mint a jég
 Illés napján kapáltam
 A villám erősebb volt nálam
 Apám megharagudott
 És anyám se nyughatott
 Örökké megsiratott.
 Fiatalon távoztam
 19 ha voltam. 

Sírfeliratok Forrása: http://cseke.atw.hu/kaland/kaland75-temeto.htm

A képeket köszönöm Andreának és az Internetnek.