Európa legnagyobb zsidó temetője a prágai Zsidó negyedben található. A Régi zsidó temetőt (Židovský hřbitov). a 15. században kezdték el használni, miután a zsidókat kötelezték arra, hogy a városon belül temessék el halottaikat. Egész az 1700-as évek végéig tartottak itt temetéseket, az utolsó temetés 1787-ben volt.
Mivel a többi temető felszámolásakor azokból is ide hozták a sírköveket, a
temetőben (Široká u. 3.) mintegy 12 000 síremlék zsúfolódik össze. A helyszűke
miatt több rétegben temetkeztek, így valójában több mint százezer ember
nyugszik itt. A rendkívül zsúfolt, parkszerű temető tele van több száz éves, jó
állapotú sírkövekkel.
Löw rabbi szobra
Az utolsó temetés 1787-ben volt. Az ide temetettek közül legismertebb a Löw rabbiként ismert Judah Löw ben Bezalel (1523–1609) – a legenda szerint ő készítette a Gólemet
A gólem (héber szó, jelentése:
alaktalan, élettelen tömeg) idomtalan, varázsigék segítségével agyagból készült
emberi alak.
Golem – ahogy az ajándék boltosok képzelik
A zsidó folklór népmondája szerint a 16. század vége felé a prágai gettóban Maharal (Júda Löw ben Becalél rabbi) a misztikus és titkos tan, a kabbala segítségével életet varázsolt a Moldva folyó partjáról származó agyagból gyúrt műemberbe annak szájába helyezett varázserejű papír segítségével, majd a gólem a szombat napig mindenféle szolgálatot elvégzett neki. Ha a rabbi az Isten nevével ellátott cédulát elvette tőle, akkor ismét agyagtömeggé vált. A maradványait a legenda szerint még ma is őrzik a prágai Altneu-zsinagóga padlásán. A zsidó köznyelvben a gólem bárdolatlan, együgyű embert is jelent.
A rendkívül zsúfolt, parkszerű temető tele van több száz éves, jó állapotú és kevésbé jó állapotú sírkövekkel.
A sírkövekbe faragott szimbólumok az egyes családok nemzetiségét (származási helyét), nevét és foglalkozását fejezik ki. Így például a kanna a templomi szolgálatot teljesítő levitákat jelöli, a szarvas a Cebi családot, a szabó sírkövén ollót, a zenészén hegedűt, a nyomdászén könyvet láthatunk.
A középkori Kolozsváron eleinte a főtéri templom
és a várfalak köré temetkeztek. A pestisjárvány idején, 1585. május 11-én
határozatot hozott a város száz fős nagy- tanácsa, hogy a várfalaktól délre
fekvő domboldalon, az akkori dinnyeföldeken egy tágas helyet szakasszanak ki
temetőnek, ahova „mind szegény és gazdag ember válogatás nélkül temetkezzék”. A
telket sövénykerítéssel övezték, faragott kapuval is ellátták. Ez év nyarától a
város lakossága – tekintet nélkül felekezeti hovatartozására, nemzetiségére –
ide temetkezett.
Házsongárdi temető
Mivel a domboldalt Házsongárdnak nevezték, a
városi „köztemetőt” századunk elejétől kezdték ezzel a névvel illetni.
Maga a név vagy egy itteni nagybirtokos nevéből
/Hasinschart/, vagy a német Hasengarten /Nyulaskert/, Haselgarten /Mogyorókert/
összetételekből alakulhatott ki
Az eredeti kis sírkert a mai halottas kápolna körül lehetett, s a századok folyamán Egyre bővült, főleg dél felé, a domboldal tetejéig. Az 1830-as évekre érte el azt a Felső határt, amely a Brassai Sámuel sírja mögött lehetett. Ösvényei, útjai, ezek közötti parcellái spontánul alakultak ki. 1885-ben próbálták először rendezni a temetőt, számos gazdátlan sírkövet ekkor kiemelték, utóbb átfaragták. A temető fásítása is a múlt század végén kezdődött. Oldalról gyümölcsösök, magánkertek szegélyezték a sírkertet, ezek egy része utóbb a temetőhöz kapcsolódott. Így jött létre nyugat felől a de Gladi báró által 1739-ben adományozott telken a lutheránus vagy szász temető, kelet felől az 1840-es években a régi zsidó temető.
A három ravatalozó helyiséget tartalmazó halottas
kápolnát 1897-ben építették. A 16 hektár területen fekvő régi temetőt az I.
világháború idején dél felé kiterjesztették, s ott létesítették a Hősök
temetőjét is.
Síremlékek
Házsongárd a XVII. Század elejétől Kolozsvár lakosságának
tükre. Eleinte főleg a német és a magyar polgárok, kézművesek, papok kollégiumi
tanárok, diákok térnek ide megpihenni. Miután 1790-ben Kolozsvárra költözik az
erdélyi Főkormányszék, s ennek tisztviselői közt számos nemes és főnemes van,
elkezdődik a nemesség betelepítése a városba.
A XIX. század első felében jelennek meg díszes sírjaik, kriptáik a temetőben. Az 1872-ben megnyitott kolozsvári tudomány- egyetem sok tudóst vonz ide, úgyhogy a század vége felé már az ő sírjaik is fel-fel tűnedeznek. Az I. világháború végéig alig akadt román sír a temetőben, még a hatalomváltozás után is csak lassan, a románság betelepedésével párhuzamosan jelentek meg a román nevek.
Különleges síremlék
Noha a városi közgyűlés már 1892-ben megállapította, hogy „a jelenlegi köztemető annyira túlzsúfolt, miszerint közegészségi és közrendészeti tekintetekből továbbra már nem használható”, és 1893-ban már nem engedélyezték új sírok ásását, ma is ide és a tetején megnyitott új temetőbe temetkeznek. A még 1885-ben megkezdődött temetőrendezési kísérletek többnyire balul ütöttek ki, inkább a régi kövek és a hagyományos összhang pusztítását, mint a műemlékjelleg megőrzését szolgálták.
2010 áprilisában a Házsongárd Alapítvány és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság több mint kétszáz sír műemlékké nyilvánítását kérték a (román) Kulturális és Művelődésügyi Minisztériumtól.2011-ben Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter 394 síremléket nyilvánított műemlékké.
Kós Károly síremléke
A sírkert legrégebbi sírkövét még 1585-ben állították, több mint négyszáz évet vészelt át tehát többé-kevésbé épségben. A temető valóságos panteon, mivel több erdélyi történelmi család (bethleni Bethlen, iktári Bethlen, Rhédey, Mikó, Béldi, Jósika, Berde, Sombory, Paget, Donogány) kriptájának, s egykori tudósok, írók, művészek, színészek, egyetemi tanárok, püspökök, papok, politikusok (Apáczai Csere János, Szenczi Molnár Albert, Misztótfalusi Kis Miklós, Kendeffy Ádám, Jósika Miklós, Mikó Imre, Bánffy Miklós, Brassai Sámuel, Berde Mózsa, Bölöni Farkas, Dsida Jenő, Reményik Sándor, Szilágy Domokos, Kós Károly) sírhelyének befogadója.
A Házsongárdban boszorkányok is nyugodhatnak szép számmal. Egy 1684. július 31-én hozott dialektikusan bölcs törvényhatósági végzés szerint az „végeztetett, hogy Trombitás Mihályné mostanában halván meg és sok kékek lévén rajta, nagy gyanuban forog, hogy verték volna, valahol azon éjszaka boszorkányságba elegyítvén magát, s azon verés miatt halt meg.
A Házsongárdi temető március 2. és november 1. között 8.00-17.30 óráig látogatható.
Wass Albert: Házsongárdi temetőben
Egy délután a zajtól mesze szöktem, s az életemet mentem kipihenni a Házsongárdi öreg temetőben. Ősz volt. Halálos. Lomb-hullásos. Szent. Olyan lélek-csitító volt a csend: a némaság s a néma ajkú holtak.
Akkor láttam: a fényvirágos álmok, amik a lelkem szent csodái voltak, halottak lettek, néma ajkú holtak.
És éreztem: egyszer majd újra ősz lesz, s a hervadásban meglassul a vérem. akkor az őszt majd könyörögve kérem.
A holtaktól megirigylem az álmot, s cserébe nyújtom minden álmomat hogy én legyek az őszi csendtől áldott.
S meglátom majd: bűbájos álmaimmal az életemet nagyon teleszőttem... s megállok ismét kissé megpihenni a Házsongárdi öreg temetőben. (1927)
A történelmileg is jelentős, jelenleg
is működő viktoriánusi korszaki temető Sydney központjától mindössze 8 km-re,
közvetlenül az óceán partján található.
Waverley temető síremlékei
A Waverley temető története 1859-ben kezdődik, ekkor alakult meg Waverley önkormányzata. Waverley, az itt folyó szappan és gyertyakészítés, a tejtermékek előállítása, egyszóval a fejlődő ipari üzemek miatt Sydney-i kereskedelmi központ egyik előőrsévé nőtt .
A temetőről, létrehozásáról, annak finanszírozásáról évekig vita folyt, ám 1868-ban a Waverley Tanács beleegyezett abba, hogy ezt az új „vállalkozást” addig kezelje, ameddig ez nem jár költséggel.
Egy csendes parcella
A temető kialakításához az első területet 1875-ben vásárolták meg, ekkor kialakították a tájat, az utakat, a vízelvezetést, kerítést, mindezt az akkor népszerű „Gardenesque” stílusnak megfelelően.
gardenesque: ami annyit tesz, hogy a temető különböző részei más-más hangulatot árasztanak
Sírkert
A temető első részét hivatalosan 1877. augusztus 1-jén nyitották meg. Az első temetésre 1877. augusztus 4-én délután került sor. Az eltelt időben a temető egyre nőtt, mérete mára 16 hektár feletti, s több mint 83 000 temetésre került sor és mintegy 50 000 síremlék található itt.
1845-ben nyitotta meg kapuit a Vaucluse-i Old South Head Road-ban található South Head temető, és 1869-ben kezdte meg az első temetést. Az 1940-es évek a Waverley temető átvette a South Head temető működtetését is.
Ma – ebben – a temetőben több mint 6000 síremlék és emlékhely található 4 hektáron, és a Waverley temetővel együtt működik.
Henry Lawson síremléke
A Waverley sírkertben is számos híres személy síremléke megtalálható, köztük Henry Lawson, aki a gyarmati korszak legismertebb ausztrál írói közé tartozik, és gyakran nevezik Ausztrália „legnagyobb történetírójának”
A temető működéséről, a síremlékek látogatásának módjáról és feltételeiről minden információ megtalálható itt: Waverley Temető
Földrajzilag egy Jeruzsálemtől északra kezdődő hegylánc, amelyet a Kidron- (Kedron-) völgy választ el a jeruzsálemi Templom-hegytől. A hegyláncnak az a szakasza, „amely Jeruzsálemmel szemben áll, keletre”, a tulajdonképpeni Olajfák Hegye, az Ószövetségben Harhazzetim néven szerepel, de az Új Szövetség legtöbbször Olajfák hegyeként említi; latin megfelelője: mons olivarum. Nevét az olajfa-ligetekről kapta, amely egykor fedte a dombot. Bibliai jelentősége igen nagy, sok fontos esemény színhelye.
Jeruzsálem
A zsidó hit úgy tartja, hogy az utolsó ítélet a hegy alatt, a Jósafát-völgyben (Kidron) kezdődik. A zsidók ezért temetkeztek az Olajfák Hegyén és környékén évezredek óta. Ma kiterjedt temető húzódik a déli lejtőjén. Ez egyben a világ legrégibb zsidó temetője.
Elöl a temető síremlékei, háttérben Jeruzsálem
Az Olajfák Hegyének temetője egyike a világ legősibb örök nyughelyeinek: kb. 3000 évvel ezelőtt nyitották meg és napjainkig is használják. Az ún. zsidó Templom, a Beit Ha Mikdással pontosan szemben, a hegyen található. Ismertségét Zakariás prófétának köszönheti, aki megjövendölte (Zakariás 14:4), hogy a megváltás és a holtak feltámadása pontosan itt fog elkezdődni – az itt sírhelyet vásárló zsidók az elsők között akartak lenni a majdani csodában.
Síremlékek
A különböző hatalmak mindig megengedték a zsidóknak, hogy idetemessék halottaikat – melyek száma napjainkban a 150 ezret súrolja. Kezdetben temetkezési barlangokat használtak, majd kb. a 16. századtól a mostani sírokat. Az 1948-49-es harcok során, amikor az Olajfák hegye is hadszíntérré változott, komoly kár érte a sírokat. Napjainkban a helyhiány jelent gondot. A temetőt az Elad nevű szervezet gondozza, 2010-ben megkezdődött a sírok feltérképezése és beazonosítása.
Az Újszövetség tizenkétszer említi a hegyet Jézussal kapcsolatban, földi életének utolsó eseményeihez kapcsolva.
A 4. századtól kezdve sok keresztény szerzetesként vonult ide vissza és választotta a helyet az imádság helyének. A perzsák 614-ben lerombolták a szent helyeket és nem kímélték a lakosságot sem. A korabeli emlékek 400 szerzetes halálát említik. A szerzetesség azonban nem tört meg: Nagy Károly idejében (9. sz. eleje) bencések telepedtek le itt. Ebben az időben voltak a hegyen örmény kolostorok is.
A muszlim korban – főleg Hakim kalifa idején – eléggé megcsappant a szerzetesek száma. A keresztesek idejében azonban újra felvirágzott az itteni szerzetesi élet, de nem tartott sokáig. Szaladin egyiptomi szultán 1187-ben elfoglalta Jeruzsálemet és az Olajfák Hegyét muszlim családoknak adta. A Mennybemenetel temploma mecset lett, a két kolostor pedig elpusztult.
Olajfák Hegye a magasból
Az Olajfák Hegyén ma számos – különböző rendeltetésű – épület, emlékhely és templom található, például:
A Mennybemenetel temploma (Chapel of the
Ascension) A kereszténység egyik szent helye. A hagyomány alapján Jézus a
feltámadása után innen ment fel a mennyországba. Külső falán a lőrések és
őrtornyok bizonyítják, hogy a komplexum egykor hadicélt szolgált.
Church of the Tomb of the Virgin Mary
Miatyánk-templom (Pater Noster) A hagyomány alapján Jézus itt mondta el követőinek a Miatyánkot.
Dominus Flevit-templom. A hagyomány alapján ezen a helyen fakadt könnyekre Jézus, amikor meglátta Jeruzsálemet.
A Nemzetek Temploma (Church of All Nations) a Gecsemáné-kertben.
Huldá prófétanőnek tulajdonított sír.
Aggeus, Zakariás és Malakiás próféták sírja a hegység nyugati lejtőjén,
Mária sírja (Tomb of the Virgin Mary) A hegység lábánál, a keleti keresztények hite szerint Mária, Jézus anyjának temetkezési helye.
A Koya-hegyen fekvő Okunoin
temető Japán legnagyobb temetője, mintegy kétszázezer sírral.
Koyasan története
A Shingon nevű buddhista
iskola alapítója Kobo Daishi (más néven: Kukai) a 900 méter magas Koya-hegy
nyolc hegycsúccsal körbe ölelt kicsi fennsíkját a lótuszvirág szirmaihoz
hasonlította és úgy gondolta, hogy ennél alkalmasabb helyszínt nem is találna
Japánban a szerzetesek tanításához. Császári engedély alapján 824-ben épült itt
az első kolostor, ma már több, mint 100 kisebb-nagyobb templom fekszik a
kisvárossá fejlődött Koyasan területén.
Kobo Daishi a Koyasan-ban élt és tanított a 835-ben bekövetkezett haláláig, vagy ahogy a hívek gondolják a szerzetes 835-ben belépett az örök meditációba.
Buddhista síremlék
Sokan, annak érdekében, hogy haláluk után megkapják az üdvösséget – köztük a híres szerzetesek és a feudális urak (pl. a Tukugawa családból) – az évszázadok során ide temetkeztek, itt építették sírköveiket.
A szerzetesek évente több ezer zarándokot és turistát látnak vendégül, számos buddhista fesztivált rendeznek errefelé, itt található ma Japán legnagyobb buddhista temetője és 2004 óta az UNESCO Világörökségek Listáján is szerepel „A Kii-hegység szent helyei és zarándokútjai” között.
Különösen népszerűek a kertben a
Jizo* istenséget ábrázoló szobrok: a látogatók felajánlásokat tesznek, és
vízzel hintik a szobrokat, így imádkoznak elhunyt családtagjaikért.
Jizo istenség
Dzsizó vagy Ksitigarbha (Hepburn-átírással: Jizō) a kelet-ázsiai buddhizmus egyik fontos alakja, az egyik legnépszerűbb bodhiszattva Japánban. Ő a gyerekek és nők pártfogója, akit leggyakrabban buddhista szerzetesként ábrázolnak. Szobrai mezőn, útfélen, templomkertben gyakran láthatók. Legelterjedtebb fajtájukat, a mizuko Dzsizókat („vízi gyerek Dzsizó”) könnyű felismerni a nyakukba kötött piros partedliről meg az eléjük halmozott kőkockákról, Dzsizó ugyanis jeges folyókon át vezeti a meghalt gyerekeket a paradicsomba, a kis ruhadarab az ő lelküket van hivatva melengetni, a kövek pedig a gázolásban segítenek. A szobrocskákat többnyire halva született vagy abortált magzatok szülei adományozzák. Dzsizó egyik kezében rendszerint vándorbotot, másikban bűvös ékkövet tart. Nevének jelentése „a föld méhe”, s indiai eredetijéénél, Ksitigarbháénál Japánban sokkal fontosabb szerepet kapott: az úton járók és tűzoltók is védőistenükként tisztelik. (wikipédia)
Lámpák csarnoka
Érdemes megemlíteni a Torodo-termet (Lámpák Csarnoka) is, ami a temető fő imahelye. A terem belsejében több, mint tízezer lámpás ég folyamatosan, amiket a hívők adományoztak a sírkertnek.
Ha többet szeretnél tudni, nézz körül ezen az oldalon : https://www.japan-guide.com/e/e4901.html
A Normandiai tenger partján mintegy
10 000 fehér kereszt áll és tekint Amerika felé.
A Normandia amerikai temető és emlékmű 173 hektáron terül el. Ezen belül az „Omaha temetőben” nyugszanak az elesett amerikai katonák, akik a II. Világháború idején áldozták fel az életüket – ezen a partszakaszon zajlott a Normandia csata.
A híres Ötök
Monty
A Montgomery tábornok
– partraszállás idején a szövetségesek szárazföldi csapatainak főparancsnoka – által
kidolgozott partraszállási terv öt helyen irányzott elő partraszállást. Ekkor az expedíciós erők összlétszáma 1944.
június 6-án közel hárommillió, (2 876 439) katona volt.
A Carentani-öbölben két oldalt az amerikai 1. hadsereg első erőinek kellett két helyen, ehhez csatlakozva keletre a normandiai parton az Orne-ig az angol 2. hadseregnek kellett három helyen hídfőt létesítenie. A hídfők – nyugatról keletre – a Utah (4. amerikai gyalogos hadosztály), az Omaha (1. amerikai gyalogos hadosztály), a Gold (50. brit gyalogos hadosztály), a Juno (3. kanadai gyalogos hadosztály) és a Sword (3. brit gyalogos hadosztály) fedőnevet kapták.
Talán így közismertebb:
Az Omaha Beach, Sword Beach, Juno
Beach, Gold Beach és Utah Beach.
Ezek közül az Omaha Beach az a hely,
ahol a szövetségesek a legtöbb csapatot vesztették.
Itt, a partszakasz egyik sarkában kapott helyet a temető. A Franciaország területén lévő emlékhelyet egy amerikai szervezet (American Battle Monuments Commission) tartja fenn és kezeli.
Az ABMC-t az Egyesült Államok Kongresszusa 1923-ban
alapította azzal a céllal, hogy a külföldön elhunyt amerikai katonák
temetkezési helyeit, az emlékhelyeket és az emlékműveket fenntartsa és
gondozza. Ma 26 ilyen temetőt és 30 emlékhelyet / emlékművet tart fenn
világszerte.
A jelenlegi temető 172,5 hektáros, és 9 380 katonai halott sírját tartalmazza, akiknek többsége a partraszállás (D-Day) alatt – a kirakodások és az azt követő műveletek során – vesztette életét.
A mintegy 10 000 hófehér kereszt mellett egy emlékmű is található.
Az emlékmű egy félkör alakú oszlopsorból áll, mindegyik végén loggia, amely nagy térképeket és a katonai műveletek narratíváit tartalmazza; a központban bronz szobor áll.
A Normandia az ABMC leglátogatottabb temetője, évente mintegy egy millióan látogatják.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szatmárcseke egyik nevezetessége a népi
csónakos fejfás temető, s itt található Kölcsey Ferenc síremléke is.
A temetőben, közel 1200, nyugat felé néző, tölgyfából készített, másfél-két méter magas, csónak alakú, ám sokak szerint emberi arcot ábrázoló fejfa jelöli a sírokat. A felül elkeskenyedő fejfák rejtélyét számos kutató próbálta már megfejteni, és magyarázatot találni arra, hogy mit szimbolizálnak, miért pont így faragták ki őket, de eddig senki nem járt sikerrel.
Csónakos fejfás síremlékek
Csekén – a Kölcsey család néhány márvány síremlékétől eltekintve – csak fa
sírjelek találhatók, a máshol mindent uraló műkő sírkövek ismeretlenek. Ez a
műemléki védettségnek köszönhető, mivel csak a hagyományos fejfás temetkezést
engedélyezik itt a hatóságok.
A tölgyfából készített, másfél, két méter magas fejfák sorokba rendezve,
feliratukkal nyugat felé tekintve, nem, életkor és társadalmi hovatartozás
megkülönböztetése nélkül szemlélik az ittmaradottakat (nincs különbségtétel még
az ideológiák terén sem, hiszen a hajdani párttitkár fejfáján is az ABFRA = A
Boldog Feltámadás Reménye Alatt rövidítés olvasható). A kép azonban kicsit
csal: korábban nem voltak egyforma magasságúak és ilyen szigorú sorrendbe
állítottak e sírjelek.
Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 1970-es években végzett
temetőrekonstrukciója után tűnt el az a „hullámzás”, az a „diszharmónia”, ami
addig jellemezte a sírkertet. A fejfák eltérő magassága eredetileg abból
adódott, hogy az idők során a földbe ásott végük elkorhadt, így lejjebb kellett
őket ásni, hogy ki ne dőljenek. A düledező, kisebb-nagyobb, vékonyabb vagy
robusztusabb sírjelek egymásmellettisége adta a temető akkori hangulatát. A
feliratot az előreugró homlokkiképzésen kívül előre döntéssel is óvó sírra
állítást is felváltotta egy „peckesebb”, kiegyenesített elhelyezésmód, így
kissé úgy néz ki a temető, mintha valamiféle természeti csapás folytán
egyszerre került volna sírba az itt nyugvók nagy része.
Rendezett sorokban állnak a fa síremlékek
Épp az időbeli különbségek, a természet rendje esett áldozatul a
kétségtelenül jó szándéknak.
Azt is rögtön hozzá kell azonban tenni, hogy a műemléki védettség és a helyreállítás hiányában ma a csekei temető is ugyanolyan lenne, mint a környező településekéi: műköves és művirágos, elhanyagolt és gondozott részekkel (ez a folyamat meg is indult a műemléki helyreállítást megelőző időkben). És az sem hallgatható el, hogy a helybeliek egy része bizony gondnak érzi a védettségből fakadó szigorú megkötéseket: egyre nehezebb – és drágább – beszerezni a fejfák kifaragásához szükséges tölgyfát, sokan nehezményezik a sírkőállítási tilalmat.
Kölcsey Ferenc síremléke a szatmárcsekei temetőben
Kölcsey Ferenc 1790-ben született Sződemeteren, 1838. augusztus 24-én hunyt el Csekén. 1815-ben került az öröklött birtokra és rövid megszakításokkal haláláig itt élt. Kölcsey életművének nagy részét itt alkotta: 1823. január 22-én itt írta a Himnuszt, valamint Zrínyi dalát, Zrínyi második énekét, A szatmári adózó nép állapotáról c. művét és a Parainesis Kölcsey Kálmánhaz c. szellemi végrendeletét.
Hymnus kézirata
A temető legmagasabb helyére építették Kölcsey Ferenc síremlékét. A Gerendai Antal tervezte hat köroszlopos, felül párkánnyal egybefogott síremlék közepén hasábtalapzaton áll egy Kölcsey feliratos, címeres urna.
Kölcsey Ferenc síremléke
1856-ban valószínűleg közadakozásból, a nagyari Luby család kezdeményezésére egyszerű, derékba tört oszlopot emeltek a sír fölé, ami a költő életének tragikus végét jelképezte. Állítólag 1936-ban a hantot ismét felbontatta a végrendeletet kereső Kölcsey- rokonság. 1938-ban végre nyugalomra talált az életében és holtában is hányatott sorsú költő: a mátészalkai Kölcsey Társaság halálának 100. évfordulóján exhumáltatta a földi maradványait, és a fehér márványból készült klasszicista síremlék kriptájában helyezte örök nyugalomra.
Három kis diófa koporsó van a boltozatos betonkriptában: Kölcsey Ádámé, Kölcsey Ádámnéé és a költőé. Kölcsey Ferenc koporsójában légmentesen lezárt üvegben helyezték el az exhumálás körülményeit tartalmazó kutyabőr iratot.
A Skogskyrkogården (svédül: erdei temető,
kiejtve kb. szkúgszcsürkogóden) Stockholm Gamla Enskede nevű városrészében
fekvő temető, mely 1994 óta világörökségi helyszín.
Erdei temető
A Skogskyrkogården temetőt 1917 és 1920 között alakították ki egy erdőben Stockholmtól délre. Eredetileg egy 100 hektáros területet foglalt el egy fenyővel benőtt kavicsbányában majd 1940-ben kibővítették. Az 1914-ben kiírt nemzetközi pályázatot Erik Gunnar Asplund és Sigurd Lewerentz nyerte meg, akik számos épületet illesztettek a tervszerűen kialakított tájba. Nem a magasépítészet vagy a klasszikus tájrendezés módszereihez folyamodtak, hanem az ősi, északi temetkezési hagyományokból indultak ki. Az épületek közül figyelemre méltó az 1920-ban épült négyzet alaprajzú nyitott oszlopcsarnokos fakápolna, három ravatalozókápolnás krematórium és egy hatalmas magában álló kereszt.
Erdei Temető télen
A tervezőknek sikerült harmonikusan beleilleszteniük az építészeti elemeket a környezetbe, ennek köszönhetően világszerte nagy hatást gyakorolt az építészetre. Az északi táj középpontba állítása nagyszabású újításnak számított a 20. század elejének tájépítészetében.
A temetőt 1920-ban nyitották meg. 4600 méter hosszú kőfal veszi körbe,
melyet 1923 és 1932 között építettek. (Összehasonlításképp: a Vatikánt
körülvevő fal 3200 méter hosszú.)
Síremlékek
A temető az év minden napján nyitva van. Nagyon sok érdeklődő tekinti meg a
sírkertet, a látogatókat a temető tájékoztatókkal és szervezett sétákkal várja.
Ugyanakkor, mivel évente kb. 2000 temetési szertartást végeznek itt, gyakran
előfordul, hogy a kápolnák – a szertartás miatt – nem látogathatók.
A sírkert üzemeltetői nagyon komolyan odafigyelnek arra, hogy minden részlet illeszkedjen a temető szellemiségéhez. Meglepődve olvastam a temető honlapján azt a tájékoztatást, melyben tervezők figyelmét hívták fel arra, hogy hamarosan kültéri padok tervezésére és gyártására fognak pályázatot kiírni. Vajon milyenek lettek az új, tájba illő, kényelmes padok?
Természetesen hírességek síremlékei is megtalálhatóak a sírkertben. Többek között Gréta Garbot és a tavaly, 28 éves korában elhunyt Avicii világhírű svéd DJ-t is a Skogskyrkogarden temetőben temették el.
A szaploncai sírkert (Máramaros megye, Románia) sajátos arculatának története 1935-ben kezdődött, ekkor kerültek az első fából faragott, olajfestékkel díszített és a népköltészet naív írásaival ellátott keresztek a hantokra. Az azóta eltelt időben, mintegy 800 „vidám” fejfa és a hozzá tartozó felirat készült el. A tölgyfa keresztekre Stan Ioan Pătraş mester, majd halála után tanítványa folytatva a hagyományt, faragta/faragja az élet- vagy arcképet, majd az ún. élénk szaploncai kékkel festi azt meg.
Vidám temető síremléke
Több
cikk is megemlíti, hogy a temető felkerült az UNESCO a világörökségi listájára,
ám ezt sajnos nem tudom megerősíteni. Bárhogyan kerestem én nem találtam meg a
temetőt az UNESCO listáján. A félreértés oka az lehet, hogy Máramaros
fatemplomai szerepelnek a világörökségi listán. És bár a temetőben áll egy 78
méter magas fatornyú templom, Szaplonca település és temploma neve nem szerepel
Máramaros fatemplomai listáján.
A listától függetlenül érdemes ellátogatni a temetőbe, mely bepillantást nyújt a helyi közösség tagjainak életébe és halálába. A rigmusok és a képek együtt mutatják be az elhunytat és állítanak nekik örök emléket. Sajnos a sírkertben található fejfákat az időjárás folyamatosan rongálja, a régebbi síremlékek már komolyan károsodtak, megőrzésükre kevés lehetőség áll a temetőt fenntartó egyház rendelkezésére.
Itt nyugszom én idelenn Pop George Ocuta a nevem Amíg világomat éltem Sok-sok disznyót megperzseltem Rengeteg húst is megettem Ez lehetett tán a vesztem. Jó lett volna még pár év Még egy kicsi öregség De a halál nem hagyott A föld alá parancsolt. Életemnek búcsút mondtam 43 éves korban.
Nyugszom én idelenn Stan George a nevem Szegény élet, jött a vég Semmivé lett mint a jég Illés napján kapáltam A villám erősebb volt nálam Apám megharagudott És anyám se nyughatott Örökké megsiratott. Fiatalon távoztam 19 ha voltam.
A világ egyik leghíresebb nekropolisza a párizsi Père-Lachaise temető.
Père-Lachaise egyik temető bejárata
A sírkertet 1804-ben, I. Napóleon francia császár
idején hozták létre. Nevét XIV. Lajos király gyóntatópapjáról, Père François de
la Chaise-ről elnevezett kápolnáról kapta, mely mellett a temető kialakításra
került. 1830-ra már több mint 30 ezer embert temettek ide. Többszöri bővítés
eredményeként érte el mai méretét, 48 hektáros területével Párizs legnagyobb
temetője. Jelenleg 70 000 sír található benne.
Sokak szerint ez a világ legtöbbet látogatott temetője; évente több, mint három millióan látogatják. Nem véletlenül. A síremlékek igazi műalkotások, s a sírok mellett öt nagy háborús emlékmű is helyet kapott itt. És itt nyugvó hírességek (ABÉLARD, BIZET, CHOPIN, DELACROIX, LA FONTAINE, Édith PIAF-on át, Oscar WILDE -ig – a temető honlapján ABC-rendben felsorolva megtalálhatóak) száma impozáns.
Edit Piaf Síremléke
A temető már nem aktív, már nem temetnek ide.
A Père-Lachaise temető – „saját
szavaival” – Egy egyedülálló hely, amely művészettel,
kultúrával és történelemmel átitatott meditációra és álmodozásra hív, ahol mindenki
utazhat a kövek és a növényzet labirintusában.
Ps: ha jól emlékszem egy „varászslós filmben” jelentős
szerepet kapott…a Lestrange család Mauzoleuma sok rejtélyre adott választ
képek forrása: Internet
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
